2015. június 1., hétfő

Szilvásvárad

Szilvásvárad, az idei első maratonom. Maradtam középtávon, úgy gondolom, 19 évesen semmi értelme nem lenne hosszú távon versenyezni. Talán majd jövőre, ha a felkészülésem úgy alakul, de egyenlőre erről teljesen felesleges filozofálni.
Kíváncsi voltam, hogy mit tudok majd menni, főleg az idő eredmény érdekelt. Erős emberekben nem volt hiány, a szokásos nevek mellett most velünk indult Cleppe, Valter Ati, Dobai Robi, Hauser Tomi, Palumby Zs.
Szombaton utaztam le a Zóka családdal, a kis srácok indultak a Titán kupán. A szállásunk király volt, egyedül kaptam egy szobát, úgyhogy teljes volt a nyugalom.
Reggel felkeltünk, és esett az eső. Szilvásvárad? Jah, akkor ez teljesen normális... Szerencsére nagy eső nem volt, csak a port verte le a pályáról. Mondjuk az esetleges dagonyázás miatt sem kellett aggódnom, hiszen én rossz időben jól szoktam menni + a Continental Race King gumik egy ilyen gyors pályán, sárban is simán megállják a helyüket, kezelhető marad velük a bringa.

A rajtban sikerült elől helyezkednem, így rögtön az élbolyban kezdtem. Wouter húzta végig az első emelkedőt, az elején viszonylag nyugisan, de aztán rendesen belehúzott, én el is engedtem az elejét, maradtam a következő sorral: Csimpi (Csonka Olivér), Zsombor, Tánci. Az első hosszabb lefelén előre álltam, tudtam, hogy, én leszek a leggyorsabb. Sajnos Csimpi defektelt, csak Zsombor tudott velem eljönni.
Ördögoldalt ketten kezdtük meg. Zsombor néha előre állt, de éreztem rajta, hogy neki már nyél amit megyünk, és kezd fáradni. Így én húztam fel az emelkedő majdnem teljes részét, de legalább saját tempót tudtam menni. Ördögoldal után nem nagyon vettem vissza a tempóból, pulzus alapján ugyanazt az intenzitást diktáltam. Ez Zsombornak sok volt, leszakadt. Kicsit meg kiabáltam hátra, hátha erőre kap és a síkon össze tudunk dolgozni. Ez nem jött össze.
Jávorkúthoz teljesen egyedül érkeztem, így elég lassan közlekedtem. Nem sikerült elkerülnöm azt az egy dolgot, amit elakartam. Egyedül síkon tempózni.
Ezek után a terepen ért igazán nagy meglepetés: Tánci utolért. Sajnos a problémám az nem oldódott meg, Sanyi síkon nem tudott jó tempót menni. Mentünk együtt egy ideig, de az utolsó frissítő után tempót váltottam, innentől egyedül előztem a rövidtávosokat. Sanyi egy ideig még követett, aztán a felelé kezdtével végleg elengedett. 

Felnőttben 3. lettem, Cleppe és Dobai mögött. Abszolútban a 7. hely jutott nekem.
Azt gondolom, hogy elégedettnek kell lennem az elért eredményemmel, egy ilyen erős mezőnyben, az érettségi időszakom kellős közepén.
Az időeredményem se lett olyan rossz, bár Wouter majdhogynem űridőt ment, a Valter Ati, Kádi Pepi párostól csak 6 percre maradtam le. Hauser Tomitól 1 percre voltam.

Ha valakit érdekel itt vannak az adatok a versenytől: https://www.strava.com/activities/315745466

Köszönöm a támogatást a Mesterbikenak, és a Pacific Cyclesnek!